Ecodesign koncepció, elvárások, tervezett szigorítások

 

 

 

 

Ecodesign koncepció, elvárások, tervezett szigorítások

 

Mi is az Ecodesign koncepció?

Az Európai Unió vezető szerepet játszik az elmúlt években egyre nagyobb szerepet kapó fenntarthatósági törekvésekben. Ez nem csak az egyszer használatos műanyagok, kibocsájtott üvegház hatású gázok visszaszorításában történik, hanem a gyárak, vegyi üzemek energiahatékonyságának fejlesztésében is jelentkezik. Az Ecodesign koncepciót 2005-ben alkották meg, 2009-ben vezették be az első szabályozásokat. Nem csak az elektromos motorokra, hanem többek között a légkondicionáló berendezésekre, ipari és laboratóriumban használt kemencékre, szerszámgépekre, hűtőkre, és képalkotó berendezésekre is hatályos. A koncepció célja, hogy az energiafelhasználás növekedését lassítsák mind az ipari-, mind a magánszférában, ezzel fenntarthatóbbá, hatékonyabbá téve a gazdaságot.

 

 

Az Ecodesign szabványrendszer, másnéven ErP (Energy Related Product Directive) ezek a nagy energiafelhasználású rendszereket hatékonyságuk alapján rendezi csoportba, és több hullámban vezeti ki a piacról a kisebb hatásfokú berendezéseket, hasonlóan a gépjárművek Euro normáihoz. A hatásfokot itt a felvett, és leadott teljesítmény(villamos, mechanikus) arányaként kell értelmezni, amit megfelelő eszközökkel (multiméter, tesztpad) viszonylag egyszerűen mérni, ellenőrizni lehet szükség esetén. Az Unió területén 8 milliárd elektromos motor működik, a teljes energiatermelés közel 50%-át felemésztve. Erre a helyzetre egy viszonylag egyszerű, és könnyen betartható szabályozást jelent az Ecodesign. Az elektromos motorokat hatékonyságuk, energiafelhasználásuk, felépítésük alapján több csoportba lehet sorolni (IE 1-2-3-4) egyre szigorodó követelményeket támasztva irányukba.

 

Általános ökölszabály, hogy a teljesítmény növelésével együtt nő az elvárt hatékonyság, míg a több póluspár használatával alacsonyabb az egyes szabályozási csoportokba kerüléséhez szükséges érték. Ennek az oka, hogy könnyebben elérhető a jó hatásfok egy nagyobb motor esetén, azok méretükben is nagyobbak, így fajlagosan a súrlódás kisebb szerepet játszik a nagyobb tehetetlenségű forgórészek miatt, tökéletesebb a tekercselés, hűtés.

 

 

A hatékonyabb motorok akár több tízezer EUR-nyi megtakarítást is jelenthetnek méret, és alkalmazás függvényében. Az új motorszabályozásoktól 57 TWh energiamegtakarítást várnak 2020 során, a trendeket követve 2030 környékére pedig 110 TWh lesz ez az érték, ami Hollandia teljes energiaszükséglete. Ez átszámolva 40millió tonnával kevesebb CO2 kibocsájtást, és 20 milliárd Euróval alacsonyabb áramszámlát jelent összességében. A koncepció, és alkalmazása nem csak az Európai Unióban kap szerepet, hanem Svájcban, Norvégiában, Izlandon, az Egyesült Államokban és kisebb különbségekkel, de Kanadában és Kínában is, így mondhatni globális összefogás tapasztalható a hatékonyabb gyártástechnológia érdekében.

 

Milyen motorokra, tartozékokra vonatkozik az Ecodesign, milyen változások várhatóak a közeljövőben?

Az Ecodesign jelenleg a legalább 0,75 kW teljesítményű, legalább 50 V feszültségről üzemelő, 2, 4 vagy 6 pólusú, folyamatos működésre tervezett (S1, vagy S3, S6 legalább 80%os használattal) 50 vagy 60 Hz-es motorokra érvényes. Azon rendszerekre, amik kizárólagosan inverterrel használhatóak, nem vonatkozik, ugyanúgy, mint a beépített fékkel rendelkezőkre sem, valamint az excenter- illetve a változtatható pólusszámú, vagy a termékbe integrált motorokra. Szintén kivételt tehetnek a gyártók is, pl. különleges körülmények között működő (magas hőmérséklet, robbanásbiztos, stb.) motorok esetén is. A jelenlegi szabályozások alapján ezek a motorok az IE3 hatékonyságot el kell, hogy érjék, illetve inverteres, vagy változtatható sebesség alapján az IE2 csoportot.

 

 

2021 Július 1-től az IE2 kategória lesz kötelező már 0,12 kW teljesítménytől 0,75 kW-ig, míg az IE3 pedig 0,75 kW felett lesz használatos, a kivételek közül pedig megszűnik a beépített fék, illetve az inverteres működés(a kifejezetten inverteres használatra fejlesztett, hálózatról nem üzemeltethető motorok, pl szervomotorok továbbra is kivételt képeznek). 2023 júliusától pedig 75 és 200kW között az IE4-es szabványnak kell megfelelnie a motoroknak. A motorok mellett az inverterekre is érvényes lesz a szabályozás, 120 W felett legalább az IE2 hatékonysági normának meg kell felelnie a frekvenciaváltóknak, ami szintén egy teljesítmény alapján skálázott veszteség- és cos phi határérték.

A már piacon levő termékekben nem kötelező a tervek módosítása (2029-ig, illetve az exportra szánt rendszerek is szállíthatók az Európai Gazdasági Térségen kívülre (a célország szabályozásai alapján, de ezek a termékek nem kapják meg a CE minősítést) Új viszont terméket csak a szabályozások betartása mellett lehet bevezetni a régión belül. Mind a motorok, mind a frekvenciaváltók megfelelőségét az adott géphez tartozó gépkönyvben kell rögzíteni, ami a berendezés CE megfelelőségének feltétele.

 

 

 

Milyen hatása várható ezeknek az intézkedéseknek?

A megfelelően előre tervező, gondolkozó vállalkozások előnybe kerülhetnek a kiváró versenytársaikkal szemben, így a hatékonyabb, jobb minőségű motorok esetleges magasabb bekerülési költségét már közepes távon is ellensúlyozza a termék biztosított jövője (legkésőbb 2029-ig lehet használni cserealkatrészként a direktívának nem megfelelő motorokat, az új, de már piacon levő modellbe pedig 2022-ig lehet beépíteni ezeket.) A határozat másik következménye várhatóan az olcsó, alacsony minőségű és hatásfokú, ellenőrizhetetlen gyártótól származó berendezések háttérbe szorulása lesz.

 

Nagy József
Technical Sales Engineer

 

https://www.lenze.com/en-hu/

 

 

 

 

 

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Kíván hozzászólni?
Nyugodtan tegye meg most!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .