A mesterséges intelligencia hatalmas lehetőségeket ígér mind az üzleti élet, mind a kutatás számára. De készen állnak-e a szükséges adatközpontok? Teljesítményük miatt az AI és a nagy teljesítményű számítástechnika teljesen új követelményeket támaszt, különösen a hűtés terén. Az AI-alkalmazások nem működtethetők nagy léptékben a processzorok közvetlen folyadékhűtése nélkül. Egy úttörő projekt, amely ezt a szükséges adatközponti forradalmat célozza meg, jelenleg a németországi Hessen tartományban készül: a Rittal és a GSI Helmholtz Nehézion-kutatóközpont elsőként veszi üzembe egy új típusú, vízalapú folyadékhűtési rendszert, ezzel tervet adva a jövő adatközpontjainak.
Az adatközpontok, és következésképpen a mesterséges intelligencia által elősegített gazdasági növekedés Németországban hőcsapdába kerülhet. A modern alkalmazások, mint például a mesterséges intelligencia és a nagy teljesítményű számítástechnika, maximális teljesítményt igényelnek: hamarosan a rackenkénti 150 kilowatt feletti teljesítmény lesz a szabvány. Ez egyúttal mást is jelent: hatalmas hőmennyiséget. Az új mesterséges intelligencia chipekhez közvetlenül folyadékhűtést kell biztosítani, a ma még általánosan használt levegő helyett. Ennek oka, hogy a léghűtés fizikai határai már régóta túlléptek.
A hardver, automatizálás és szoftver szolgáltató Rittal most egy újszerű hűtési megoldást fejlesztett ki, hogy pótolja ezt a hiányosságot: egy kompakt rack formátumú hűtőelosztó egységet, amelynek hűtési teljesítménye meghaladja az egy megawattot, és amely moduláris felépítésének köszönhetően könnyebben integrálható az adatközpontokba a gyakorlati működés során. A technológiát az amerikai hyperscalerekkel és szervergyártókkal együttműködésben fejlesztették ki, akiknek a Rittal világszerte szállít. A darmstadti GSI-vel való együttműködés során valós, nagy terhelésű körülmények között használták és optimalizálták.
A „laboratóriumi univerzum” Darmstadtban – hatalmas számítási teljesítmény a kutatás számára
A GSI Helmholtz Nehézionkutató központ az univerzumot hozza el Darmstadtba, Németországba. Itt épül jelenleg a FAIR nevű új nemzetközi gyorsító központ, amely a világ egyik legnagyobb kutatási projektje. Itt az anyagot olyan módon lehet laboratóriumban vizsgálni, ahogyan az egyébként csak az űrben lenne lehetséges. A világ minden tájáról érkező kutatók új ismeretekre tehetnek szert az anyag szerkezetéről és az univerzum fejlődéséről, a Nagy Bummtól napjainkig.
Green IT Cube: Maximális teljesítmény a számítási teljesítmény és az energiahatékonyság terén
A jövőben a FAIR-ban végzett tudományos kísérletek várhatóan másodpercenként egy terabájt adatot generálnak. Ezért az adatközpont is szabványokat állít fel. A GSI/FAIR campuson található „Green IT Cube” a világ egyik legerősebb tudományos adatközpontja, valamint az egyik legenergiahatékonyabb is. A rackeket mostantól a hátsó ajtón keresztül vízzel hűtik. A hűtéshez szükséges energia kevesebb, mint a számítástechnikai teljesítményhez felhasznált villamos energia 7 százaléka (PUE<1,07). A Rittal segítségével a GSI most bezárja az utolsó léghűtéses rést, és a vizet egészen a processzorokig vezeti. Ezzel egyidejűleg optimális feltételeket teremt a rendkívül hatékony hővisszanyeréshez, ami még kisebb szén-dioxid-kibocsátást eredményez. A hulladékhő már most is fűti a campuson található iroda- és étkezőépületet. „Az új típusú közvetlen chip-hűtéssel, a Rittal-lal együttműködve, együtt új technikai utakat nyitunk, és egyúttal úttörő munkát végzünk annak tekintetében, hogy ezeket a rendszereket hogyan lehet nagyobb léptékben alkalmazni az adatközpontokban” – mondja Thorsten Kolleger professzor, a GSI IT-vezetője. A Rittal és a GSI közötti együttműködés túlmutat a helyszíni telepítésen, és példát mutat az adatközponti világ számára.
Technológiai multiplikátorok Hesséből
Uwe Scharf, a Rittal németországi értékesítési igazgatója így nyilatkozott: „Ha hozzáadott értéket akarunk teremteni az ipar számára, és előre akarjuk mozdítani a kutatást az AI és a nagy teljesítményű számítástechnika segítségével, akkor gyorsan meg kell teremtenünk a szükséges feltételeket az adatközpontokban. A darmstadti GSI-vel közösen megmutatjuk, hogyan lehet ezt a gyakorlatban megvalósítani.” Minél jobbak a telepítés, üzemeltetés és karbantartás gyakorlati problémáira kínált megoldások, annál valószínűbb, hogy a nagy adatközpontok üzemeltetői is alkalmazzák azokat. „Németországban is gyorsan ki kell építeni ezt az infrastruktúrát, hogy a mesterséges intelligencia elősegíthesse az ipar, a kutatás és a digitális üzleti élet növekedését” – magyarázza Scharf.
A GSI más módon is elősegíti a gazdasági innovációt: a nagy teljesítményű adatközpont kapacitásait külső együttműködő partnerek számára is megnyitja. A „Digital Open Lab” infrastruktúrát és informatikai szakértelmet biztosít közös fejlesztési projektekhez és együttműködésekhez az adatközpontok, a nagy teljesítményű számítástechnika és a mesterséges intelligencia területén. Ez lehetőséget jelent a kkv-k és a start-upok számára.
