Kihívások a REACH követelmények teljesítése kapcsán az Elektromos és Elektronikai iparban

 

 

 

 

 

 

Kihívások a REACH követelmények teljesítése kapcsán az Elektromos és Elektronikai iparágakban

 

Az Elektromos és Elektronikai készülékek összetett alkotóelemeket tartalmaznak, ezért nem egyszerű az Európai Unió REACH szabályozásnak történő megfeleltetésük. Az alkatrészek több kontinensről érkezhetnek, amelyek még ha összhangban is vannak a származási országuk előírásaival, az elektromos és elektronikai készülékek gyártóinak és beszállítóinak továbbra is értékelniük kell a REACH szabályozásnak való megfelelőséget, mielőtt a végterméket az európai piacra bocsátanák.

 

 

INNOVÁCIÓ AZ ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKAI IPAR TERÜLETÉN

A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet (Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals, REACH), 2006. decemberében került publikálásra. Többek között szabályozza a veszélyes anyagok használatát azon termékekben, melyeket az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Közösség országaiban gyártanak vagy forgalmaznak.

A REACH szabályozása alá esnek azok a vegyszerek, amelyek rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagokként (CMR) kerültek azonosításra, vagy amelyeket perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT), illetve nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB), valamint a hormonműködést megzavaró anyagokként tartanak számon. Ha egy összetevőt különös aggodalomra okot adó anyagként azonosítanak (SVHC), felkerül az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) jelöltlistájára. A jelöltlistát évente kétszer frissítik, és tartalmazza a jogi kötelezettségét azoknak, akik az EU/EGK területén állítanak elő vagy szállítanak termékeket.

 

 

0,1%-OS KÜSZÖBÉRTÉK

Egy összetevő jelöltlistára való felkerülése kötelezettségeket ró az adott anyagot tartalmazó termékek gyártóira és beszállítóira. A beszállítóknak kommunikálniuk kell vásárlóik felé a termékek biztonságos módon történő felhasználását, ha az tartalmaz különös aggodalomra okot adó anyagot (SVHC) 0,1%-ot meghaladó koncentrációban, továbbá, értesíteniük kell az Európai Vegyianyag-ügynökséget (ECHA), ha a 0,1%-os határértéket meghaladják egy tonnánál nagyobb mennyiségben évente.

Ez jelentős kihívások elé állíthatja az összetettebb, több alkotóelemből álló termékek gyártóit. Meg kell bizonyosodniuk róla, hogy a felhasznált összetevők együttesen nem haladják meg a határértéket, mivel az egyetemlegesen vonatkozik az összetevőkre és a végtermékekre is. Tehát, a vállalatoknak bizonyosságot kell szerezniük arról, hogy a beszállított termékek gyártói eleget tesznek az előírásoknak, még akkor is ha az Európai Unió területén kívül működnek. Ezek elmulasztása negatív hatással lehet működésükre és meglehetősen magas bírságot vonhat maga után.

 

A KIHÍVÁS TELJESÍTÉSE

Az elektromos és elektronikai termékek gyártói hagyományosan két szemléletmódot alkalmaznak annak érdekében, hogy eleget tegyenek az előírásoknak: a végterméket laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá, vagy a beszállítói lánc mentén minőségirányítási stratégiát bevonó, nem analitikus megközelítést választják. A legmeggyőzőbb megközelítés a végtermék laboratóriumi vizsgálata, amely egyértelmű bizonyítékot ad arra, hogy egy termék megfelel a REACH szabályozásnak. A screening módszer jellemzően az összes SVHC anyagot tartalmazza, még akkor is ha egyik-másik irreleváns az adott ipari szegmensben.

Továbbá, néhány vizsgálati módszer nem konkrét vegyületeket vizsgál, hanem az adott SVHC vegyületre utaló elemeket. Amennyiben egy SVHC vegyület mennyiségi meghatározása válik szükségessé, további vizsgálatokat kell elvégezni, amelyek költségessé és időigényessé tehetik ezt a megközelítést. Ehelyett, a végtermékgyártók az alaktrész gyártójának megfelelőségi nyilatkozatára tudnak támaszkodni. Logikusan, ha minden alkatrészben határérték alatti SVHC anyag található, a végtermék is megfelelő lesz. Ennek az eljárásnak az előnyei közé tartozik, hogy a végtermékgyártó gyorsan tud reagálni az alkatrész változtatásokra és a jelöltlista frissítésére. Mindemelett jelentős hátrányai is vannak ennek a módszernek. Teljes mértékben a beszállítók nyilatkozataira támaszkodik, felvállalva azt a veszélyforrást, hogy esetlegesen néhány szennyeződés, vagy káros anyag nincs azonosítva vagy deklarálva, a megadott adatok nem megbízhatóak, illetve sok beszállító vonakodik attól, hogy bizalmas üzleti információkat adjon ki az ellátási lánc mentén.

 

Az SVHC értékelési program egy innovatív megközelítést ad a REACH megfelelőséghez az Elektromos és Elektronikai szektorban – csökkentve a költségeket és optimalizálva a hatékonyságot.

 

SVHC ÉRTÉKELÉS

Jobb megközelítés, ha kockázatértékelési módszertant alkalmazunk, amely nagyobb fókuszt helyez azokra az SVHC anyagokra, amelyek relevánsak az adott iparágban, ezáltal fejlesztve a hatékonyságot. Összehasonlítva a minőségirányítási stratégiai módszerrel, ez a megközelítés egyrészt csökkenti a komplexitást, másrészt lehetővé teszi az európia szereplőknek, hogy ellenőrzés alatt tartsák beszállítóikat. Az SGS kifejlesztett egy SVHC értékelési programot specifikusan az E&E szektorra, amely egy komponens screening módszeren alapszik. A statisztikai adatok és vizsgálatok kombinációjával ez a program optimalizálja a hatékonyságot és a biztonságot, a költségek csökkentése mellett. Mint a világ vezető vállalata a vizsgálati és értékelési szolgáltatások piacán az SGS jelentős mennyiségű adattal rendelkezik az SVHC anyagok kapcsán. Kombinálva ezt az SGS Elektromos és Elektronikai iparra jellemző SVHC anyagokra vonatkozó szakértői ismeretével, cégünk olyan vizsgálati megoldásokat tud javasolni, amelyek a magas SVHC kockázattal rendelkező termékek körére csökkentik azon cikkek számát, amelyeket végtermék vizsgálatnak kell alávetni. A REACH definíciója szerint ezek azok az összetevők, amelyek nagyobb mint 0,05 tömegszázalékban vannak jelen egy termékben.

 

www.sgs.hu