Intelligensen összekötve – Szoftver teszi lehetővé az összes IO-Link eszközhöz való zökkenőmentes kapcsolódást a hálózatban
Az Ipar 4.0 legfontosabb témáinak egyike a gyártási, az IT és a vállalatvezérlési szint összekapcsolása. Ehhez a kommunikációnak a szenzoroktól az internetig hibátlanul kell működnie. A Device Manager segítségével válik ez lehetővé, amely közvetlen hozzáférést biztosít a legalsó eszközszintre is. Így majdnem minden pontról központilag felügyelhető, paraméterezhető és tesztelhető az összes terepi eszköz a vezérlőrendszerrel párhuzamosan.
Az Ipar 4.0 mind alkatrész, gépi és gyári szinten, mind regionális és globális szinten fontos, mert a növekvő információszükséglet és a sokféle összefonódás hatékony együttműködést követel. Ezzel párhuzamosan az IT technológia a gyártási szintre is egyre inkább behatol. A cél az intelligens gyár (Smart Factory) és ezzel együtt a hatékony, rugalmas, transzparens és keresletnek megfelelő gyártási folyamat. Hatékony hálózatmenedzselő rendszerekkel a jövőben több eszköz konfigurációja, szoftverfrissítése, a hibaüzenetek kezelése valamint a statikus és dinamikus berendezésdiagnosztika teljesen terepszintig lemenően a Föld majd minden pontjáról megvalósítható.
A teljes eszközperiféria megjelenítése
A Balluff cég Device Manager-e az Ipar 4.0-n belül egyszerre eszköz és alkotóelem. Az IO-Link-re alapuló szoftver a teljes eszközperifériát áttekinthetően jeleníti meg és lehetővé teszi a hozzáférést a szenzorika és aktorika paraméteres, konfigurációs és diagnózis információihoz. A szoftverrel módosíthatók a konfigurációs beállítások, újabbak paraméterezhetők vagy a gyártás szempontjából fontos adatok lekérdezhetők. Így például központi helyről a Smartlight jelzőfény teljes színpalettája beállítható. A komplex lézeres távolságmérő szenzorok mindegyik állítandó távolsággal és kapcsolási ponttal központilag paraméterezhetők és tesztelhetők.
Folyamatos hálózati összeköttetés és zökkenőmentes kommunikáció
Amíg eddig minden egyes terepi eszközhöz USB boksz-szal kellett külön hardver kapcsolatot létesíteni, addig a Device Manager az UDP (User Datagram Protocol) segítségével fér hozzá az IO‑Link eszközökhöz. Ez és az elvégezhető funkcionalitási tesztek is a berendezések termelékenységét eredményezik. Az integrált kommunikációnak ez a formája komoly igényeket támaszt az eszköz- és átviteli technológiával szemben: egyrészt az alkalmazott eszközöknek képeseknek kell lenniük összetett adatok generálására és továbbítható formában való rendelkezésre bocsátására. Másrészt az átvitelt végző infrastruktúrának is elég hatékonynak kell lennie ahhoz, hogy a hatalmas adatmennyiségeket minden szinten továbbítani tudja. A hálózatnak stabilnak, a kommunikációnak zökkenőmentesnek kell lennie minden szinten.
Pont-pont csatlakozás a buszrendszerek alatt
Az Ipar 4.0 célkitűzéseinek és igényeinek megfelelően az IO-Link kétirányú kommunikációs interfész technológia. Az IO-Link-képes terepi eszközök használható adatokat bocsátanak digitalizált formában rendelkezésre. Még a nagy adatmennyiségek kezelése és átvitele sem jelent nehézséget az interfésznek.
Mint terepi buszoktól független és IBC 61131-9 szerint tanúsított szabvány az IO-Link pont-pont csatlakozás a buszrendszerek alatt. A soros digitális I/O interfész háromeres kábelekkel és konnektorokkal kapcsolja össze az IO-Link szenzorokat és aktorokat és mind analóg, mind bináris jeleket átvisz az IO-Link masteren keresztül. Az előnye az, hogy IO-Linkkel egyszerű, transzparens és időkímélő installációs lehetőségek valósíthatók meg, amelyek egyszerű és akadálytalan jel- és adatátvitelt tesznek lehetővé. A megfelelő szenzorhub-okkal már egyszerűen kapcsolható szenzorok is beintegrálhatók az IO-Link koncepciókba.
Nem IP-képes IO-Link eszközök integrációja
A közeljövőben a Device Manager az automatizáltsági piramison belül egész hálózatmenedzselő rendszerek integrált alkotóeleme lesz. Most még a hálózatmenedzselő rendszerek csak azokat a berendezésrészeket jelenítik meg, amelyeknek van saját IP címük – általában a master szintig lemenően, és a sokféle eszközt a legalsó terepszinten nem. Ez azonban hamarosan változni fog, mert a jövőben a nem IP-képes IO-Link eszközök is integrálhatók lesznek majd a hálózatmenedzselő rendszerekbe.
Az IO-Link mellett a Simple Network Management Protocol (SNMP) szolgál az információátvitelre és adattartásra (MIB) a hálózati menedzsment számára IP-képes végberendezésekkel. A Link Layer Discovery Protocol (LLDP) az adatcserét szolgálja a végberendezések és hálózati csomópontok között, és mint proxy ágens nem IP-képes végberendezéseket is leképezhet.
Új igények a berendezésekkel és gyártórendszerekkel szemben
Az Ipar 4.0-t többnyire úgy emlegetik, mint a negyedik ipari forradalmat: a gyártósorok termékein vonalkódok vagy RFID chipek vannak, intelligens szenzorok olvassák ki az adatokat, vezérlő számítógépek közlik a berendezésekkel, mit, hol és mikor kell csinálniuk: milyen szerelési lépésekre van szükség egy adott szerkezeti elem esetében, mely termékek mely dobozokba kerüljenek, melyik dobozra milyen címke jöjjön? Az Ipar 4.0 ezáltal teljesen új követelményeket támaszt a gyártórendszerekkel és berendezésekkel szemben. A hálózatba kötött gyár nemcsak a tulajdonképpeni termelési folyamatot változtatja meg, hanem egyúttal a raktározási és értékesítési logisztikát, az üzemi eszközök kiválasztását, a marketinget, a szervizelést – vagyis röviden a teljes értékteremtő láncot. Ebben az összefüggésben a Device Manager nagyon lényeges alkotórész ennek a folyamatnak egyszerű, áttekinthető és hatékony szervezésére.
